Április 21-22 az idei Húsvét ünnepe - Húsvéti hagyományok, szokások

/ 29 March 2019

A Húsvét a keresztények egyik legfontosabb mozgó ünnepe, a kezdete és a vége minden évben más napra esik.

Húsvét a tavaszvárás ünnepe is, amit márciusban vagy áprilisban, a Hold állásától függően tartanak. Az első niceai zsinaton, 325-ben megszabták, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Idén, 2019-ben április 21-22-én ünnepeljük Húsvét vasárnapját.
Húsvét_770_Panoráma

Húsvét a kereszténység főünnepe. Jézus pénteki kereszthalála után harmadnapra, vasárnap feltámadt. Halálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Húsvét a tavaszvárás ünnepe is, amit márciusban vagy áprilisban, a Hold állásától függően tartanak. Az első niceai zsinaton, 325-ben megszabták, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Idén, 2019-ben április 21-22-én ünnepeljük Húsvét vasárnapját.

Húsvét a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt zárása. Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Virágvasárnap hagyományosan barkát szentelnek és körmenetben vonulnak be a templomba. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett időszak után ekkor szabad először húst enni (húsvét). A böjt utolsó hete a nagyhét, a húsvét után hét húsvét hete vagy fehérhét. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

Húsvét vasárnapján szokás az ételszentelés. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. Húsvét hétfői népszokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító erejébe vetett hit a szokás alapja. A húsvéti tojások piros színe Krisztus vérét jelképezheti. Húsvét eredetileg termékenységi ünnep lehetett, az emberek bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánták ekkor. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.

Húsvét_770_4

Szokások - Locsolkodás és tojásfestés
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. Locsolóvers azért mindenhol kötelező. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.

A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.

Húsvét_770_1

A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.

A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.

A Húsvéti szimbólumok eredete
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

Húsvét_770_2

A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte európában a húsvét ünnepével társítják.

A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.

Húsvét_770_3

A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

Húsvét_770_5